Ima ellenségeinkért

Ima ellenségeinkért (Zica-i Nikolai)

Álld meg Uram ellenségeimet. Én is áldom, s nem átkozom őket.
Ellenségeim sokkal inkább karjaidba hajtottak, mint barátaim.
A barátaim a földhöz kötöttek, de ellenségeim által felemelkedtem, ők tönkretették ebben a világban való törekvéseimet.
Ellenségeim által a föld királyságában külföldi lettem és idegenként élek ebben a világban.
Ahogy egy vadászok által űzött vad biztonságosabb rejteket talál, mint egy nyugalomban lévő, úgy én is, ellenségeimtől űzötten, rátaláltam egy biztonságosabb rejtett szentélyre a Te tabernákulumod alatt, ahol se barátaim, se ellenségeim nem ölhetik meg a lelkemet.

Áldd meg Uram az ellenségeimet.Én is áldom, s nem átkozom őket.
Ők helyettem gyónták meg bűneimet a világ előtt.
Megbüntettek, amikor vonakodtam magam megbüntetni.
Kínoztak, amikor el akartam menekülni a fájdalmaktól.
Megfedtek, amikor kérkedtem.
Leköptek, ha tele voltam arroganciával.

Áldd meg Uram az ellenségeimet.Én is áldom, s nem átkozom őket.
Amikor bölcsnek tartottam magam, engem esztelennek neveztek.
Amikor az emberek fölé helyeztem magam, úgy gúnyoltak, mintha törpe lettem volna.
Amikor első akartam lenni, akkor hátráltattak.
Amikor gazdagodás után futottam, akkor vas ököllel állítottak meg.
Amikor azt hittem, hogy nyugodtan alhatok, akkor álmomból riasztottak fel.
Amikor próbáltam házat építeni hosszú és nyugodt élet számára, tönkretették és elűztek onnan.
Valójában, az ellenségeim megszabadítottak a világi kötelékeimtől s azt tették, hogy meghosszabbítsam karomat, hogy elérje palástod szélét.

Áldd meg Uram az ellenségeimet.Én is áldom, s nem átkozom őket.
Áldd meg őket, sokasítsd meg őket, sokasítsd meg őket és fordítsd őket még inkább ellenem, hogy a Hozzád való menekvésem visszafordíthatatlan legyen, az emberekbe vetett reményem szétfoszoljon, mint egy pókháló, egy teljes higgadtság kezdjen uralkodni a lelkemben, a szívem ennek a két gonosz nővérnek, az arroganciának és a dühnek, a sírjává váljon, hogy tudjam értékelni mennybeli kincsemet és végül szabad legyek az önámítástól, mely ebbe ennek az illuzórikus világnak a szörnyű gubancába beletekert.
Az ember akkor gyűlöli ellenségeit, amíg nem veszi észre, hogy nem ellenségek, hanem kegyetlen barátok.
Ezért áldd meg Uram, mind barátaimat, mind ellenségeimet.
Egy szolga átkozza ellenségeit, mert nem ért, de egy fiú áldja őket, mert ő bizony érti és tudja, hogy ők nem vehetik el az életét. Ezért, haladj köztük félelem nélkül és imádkozz értük Istenhez.
Áldd meg Uram az ellenségeimet.Én is áldom, s nem átkozom őket.
Amen