Amíg a lelkünk ismét utolér bennünket

„Meg kell várjuk, amíg a lelkünk ismét utolér bennünket!”

"Aki sokat beszél, az ajtót vág a lelkén.
Aki sokat beszél, az minden értéket kihord belőle.
Aki sokat beszél, az elvész a külsőségekben.
Aki sokat beszél, az útra kel, és bár messze jut, de nincs otthon önmagánál.
Aki viszont olykor-olykor tudatosan hallgat, az utoléri önmagát.
Aki olykor-olykor hallgat, az magához tér (be).
Aki olykor-olykor hallgat, az önmagánál van otthon.
Aki olykor-olykor hallgat, az közel kerül önmagához.
Aki olykor-olykor hallgat, azt utoléri a lelke."
                      (Dr. Tempfli Imre)
 
Teljes szöveg Innen

                                               kép innen

 

Megjegyzések